Pesti Massage

Pesti Massage

Kedves Látogató!

Budapest legkeresettebb Massageának webes elérhetősége megváltozott, ezért kérjük, hogy kattintson a képekre illetve a gombra:

    Pesti Massage 1 Pesti Massage 2 Pesti Massage main Pesti Massage 3 Pesti Massage 4  
Pesti Massage belépés 1

Pesti Massage

Kedves Vendégünk!

A világ változásaihoz alkalmazkodni kell, ami egy felgyorsult, erőltetett folyamat, de ha nem tartunk vele lépést lemaradunk. Ahhoz, hogy a mindennapokat meg tudjuk élni, állandó koncentrációra, figyelemre, információkra és gyors döntésekre van szükség, ami megterheli a szervezetet, stresszessé válhatunk, és a későbbiekben fizikális elváltozásokat is eredményezhet.

Massageunk az Ön igényeinek megfelelően állította össze masszázsprogramjait, hogy segítsen Önnek a levezetni a hétköznapok feszültségeit, és megteremtette azt a légkört és hangulatot, hogy ha csak egy rövid időre is, de elvonatkoztatva nyugodt környezetben pihenjen, feltöltődjön, relaxáljon és megújulva folytathassa napját.

Szeretnénk hozzájárulni a kikapcsolódásához rövid masszázstörténelemmel is, amiből kiderül, hogyan alakultak ki a különböző masszázsformák. Reméljük sikerül kicsit kizökkenteni a hétköznapok erőltetett rutinjából, és vendégül láthatjuk a Pesti Massageban!
Pesti Massage belépés 2

Pesti Massage

Budapest 1051 - Ferenciek tere 2

Megszokott minőségben és elegáns környezetben várjuk a Massage iránt érdeklődő kedves vendégeinket.

Masszázs fajták nagy választéka található meg szalonunkban a Pesti Massageban

Pesti Massage: +36 70 508 5231

Pesti Massage footer
 

A Masszázs története:

A masszázs a legrégebbi gyógyeljárások közé tartozik és története egyidős az emberiséggel. A francia massage szó, a görög eredetű, massein (dörzsölni) szóból ered, és gyúrást jelent. Az arab mass (nyomni), vagy a héber mases szó is lehet az eredete, de vannak, akik szankszrit származást véltek benne felfedezni. Az emberek önmagukon már a kezdetektől, ősidők óta ösztönösen alkalmazták a masszázst különböző rándulások gyógyítására, a fájdalom csillapítására, valamint utókezelésre, mindezt nyomkodva - gyúrva - simogatva a fájós részeken, ami eleinte ösztönös volt, de később már tudatossá vált. A primitívtől a kulturált népekig szinte mindenütt megtalálhatjuk eredetét és a használatát.

A legkorábbi Kínából származó feljegyzés a masszázsról Kong-Fu- tól származik ie. 2700-ból. Orvospapok végezték, és kombinálták a szervezet aktív és passzív tornájával (Tai-Chi). Innét származik az akupresszúra (ujjnyomásos pont masszázs) tudománya is, mely az akupunktúra egyszerűsített változata. Időrendi szerinti beillesztés nélkül állítják, hogy innét ered a malajziai "thai masszázs" is, mely különleges kimozgatási technikájával tűnik ki a többiek közül. A mai japán shiatsu csupán hasonló a kínai módszerekhez, energia áramoltatási alapjai közel azonosak, de nyomáspontjai eltérőek. Ázsiai eredetű a ma már hazánkban is ismert Yumeiho masszázs is a kínai eredethez kapcsolható. (~ thai masszázs)
Cook (XVIII. sz.) leírásából értesülhetünk, hogy Ausztráliában, de Tahiti szigetén is az őslakosok a fáradtságot dörzsöléssel csillapították, míg Jáva szigetén pedig fogamzásgátlásra használták. (a méhet állítólag mesterségesen hátra hajlították, ha szükséges volt ismét a fogamzás képesség, akkor masszázzsal visszaállították)

Indiában a masszázst egészségügyi és rituális célból is végezték. Illatos olajokkal kenték, dörzsölték be a testet, és utána megfürödtek a szentnek tartott folyó vizében. (Ganges) Simították, nyomkodták, gyúrták a test lágy részeit, úgy hogy a folyamatot az arcon kezdték, törzsön folytatták, s a végtagokkal fejezték be. Végtagokon a műveleteket a széli részek felé végezték, mintha ki akarták volna a gonoszt nyomni a testből. (A Thai masszázsnál még ma is fellehető ez irányzat, de inkább végtag kirántás formájában.) A kelet más ősi népei, az asszírok, babilóniaiak, médek, és a perzsák a masszázst gyógykezelésként használták, főleg sebesült katonáik gyógyítására. San.Herib asszír király udvarából származó alabástromrelief is masszázs manipulációt ábrázol. A zsidók kultikus szent könyvei sok egészségügyi rendszabályt írtak elő a hívők számára, külön utalással a masszázs alkalmazására.

I.e. 460-370.-ben Görög-római kultúrában, az orvosok a jó levegőt, helyes táplálkozást, testmozgást, gyógyfürdőt és a masszázst ajánlották gyógyterápiaként. Hippokratész (ie. 460-377) az ókor legnagyobb orvosa, Herodikosz-tól (ie. 482-347.) tanulta a masszázs módszereit. "De officina medici" c. munkájában foglalkozik e témakörrel. A kezdetleges vízgyógyászatot elméleti alapokra fektette. Krónikus betegeknek mozgást, gyógyfürdőt és masszázst javasolt. Ekkor még a mozgás, messze megelőzte fontosságban az egyéb kezeléseket.

I.e. 199-130-között a római birodalom legnagyobb orvosa, Galenus (isz. 131-201) átvette Hippokratesz tanait, és "Tripsis c. (Egészség megóvásáról) művében javallatokat és utasításokat adott a masszázs fogásait illetőleg. A természet maga gyógyít, de az orvosnak kell segítenie a felismerésben és a természetes gyógyhatások adagolásában. A görög származású Oribasius és Aszklepiosz (ie. 128-56) orvos, a római udvarban Julianus császárnál a sportolók (gladiátorok) masszázsával foglalkozott. Enciklopédikus munkájában foglalta össze a máig is érvényes észrevételeit, javaslatait, és gyakorlatát. Celsius a legnagyobb római orvosok egyike, reumás betegek és sérült katonák kezelésére használta a masszázst. Az impérium nagy városaiban, termákban (meleg fürdő) és közfürdőkben végezték javarészt.

Avicenna (isz. 980-1037.) arab orvos tovább vitte Galenus tanait. Az "Orvosi törvények könyvé"-ben többek között pontosan leírja a masszázst, és a hidroterápiával - dietikával összekapcsolt masszázsformákat.
Pehr Henrik Ling (1776-1839) stockholmi svéd vívómester és tornatanár foglalkozott a torna és a masszázs rendszerezésével. Ismertette a masszázs technikáját, hatását és javallatait.(Innét ered a "svédmasszázs" elnevezés is.) Elterjedt Európában és átvették Amerikában, a XIX. században a német Mosengeil és a holland Metzger (1839-1901. aki Ling tanítvány volt) gyűjtötte korábbi tapasztalati anyagait. Metzger 1867-ben adott ki könyvet a masszázsról, melyben felvetették, hogy a masszázsnak a mechanikus hatásokon kívül reflexiós hatásai is lehetnek. Hoffa, Németországban Ling módszerét tovább fejlesztette, tapasztalatai alapján leírta, a masszázs helyi és távolhatásait. Ő vezette be a masszázs melletti ízületi mobilizációt. 1893-ban megírt "Masszázs kézikönyve" című munkájában összefoglalta a legújabb technikákat, benne az öt alapfogást, mely ma is meghatározó a tanulmányainkban: simítás, gyúrás, dörzsölés, ütögetés, rezegtetés.

1886-ban Gaskell doktor közli, hogy állatkísérletekkel bizonyította azt a tényt, hogy a szervek autonóm motoros beidegzésének szelvényezett elrendezése van. (szegmentáció elve) Gaskell eredményei hatására Head, 1889-1896 között vizsgálatokat végez a bőrtakaró és a belső szervek közötti összefüggéseket illetőleg. Az idegreflektórikus összefüggésekre építve, felhasználta azon lehetőségeket is és 1898-ban felfedezte, hogy a belső szervek megbetegedéseinél a bőrtakaró bizonyos helyein érzékeny zónák alakulnak ki. Ezek a zónák reflektórikus kapcsolatban vannak a belső szervekkel. 1917-ben Mackenzie, a korábban Gaskell és Head által felismert szegmentális összefüggést továbbfejlesztette. Bebizonyította, hogy a belső beteg, zsigeri szervekhez tartozó szegmentum izomzatában tónusfokozódás és túlérzékenység lép fel. Először diagnosztizáltak vele, majd később kiderült, hogy fordított irányban (kívülről befele), mint terápiás kezelés is hatékony. Szegmentzónás összefüggéseket, és az erre ható masszázs eljárásokat "reflexzóna masszázs"-nak nevezték el.

1929-ben Ruhman bevezette az ujjbegyes dörzsölő, valamint a bőreltoló masszázsfogásokat. Hatástanilag szinte megegyeztek a kötőszöveti masszázséval. Erőteljesen ingerelte a neurális és vegetatív úton befolyásolható képleteket. Szinte ugyanabban az időben (1929-ben) Elisabeth Dicke német gyógytornász Freiburgban, saját tapasztalatain keresztül (érszűkület) jutott az általa megfogalmazott és gyakorolt kötőszöveti masszázshoz. Ez a technika neurovegetatív úton befolyásolja az emberi szervezet állapotát, zavarát. Freiburgban az Orvostudományi Egyetem klinikáján H. Teirich Leube és W. Kholrausch tíz év alatt kidolgozta a teljes testre kiható kötőszöveti masszázs technikai végrehajtás módszerét.
1952-ben Glaser és Dalicho kutatásaikkal továbbfejlesztették, egyszerűsítették a Mackenzie féle szegment-masszázst (a végtagok kezelésénél). Elméletét és gyakorlatát szakirodalomban foglalták össze.
Vogler 1928-as évben kezdte "periostealis kezelés" néven a csonthártyakezelést alkalmazni. 1953-ban P. Vogler és H. Krauss német orvosok Lipcsében kiadták a periostealis masszázsról szóló könyvüket, mely a reflexiós zóna masszázs speciális eljárását (csonthártya masszázs) írja le.

Hazánkban Mátyás király udvarában ún. dögönyözők végeztek a masszázshoz hasonló módszeres gyakorlatokat. Később a török megszállás idején terjedt el a fürdő kultúra, s vele a masszírozás gyakorlata is. Később fürdőmesterek tevékenykedtek, majd a jótékony német-osztrák behatásra nálunk is tudományosan terjedt e kezelési metódus.

A masszázs gyakorlata mind differenciáltabbá vált. A tudomány fejlődése mellett, ez a terápia is egyre változik, megtartva alapjait. Megállapíthatjuk, hogy a masszázs eljárásokat két külön álló vonal fémjelzi, az Ázsiai és az Európai stílus, melynek vannak találkozási pontjai, de "dogmatikus filozófiájuk" más és más.

Korunkban egyre nagyobb szerepet kap a masszázs, hiszen a rohanó, stresszes életmód következtében egyre kevesebb időnk jut a pihenésre, kikapcsolódásra, sportolásra, azaz a testünk karbantartására. Ennek következtében egyre fiatalabb korban jönnek elő a különböző betegségek.

Az érintés mindig is fontos része volt az emberi kapcsolatoknak, ez a bizalom egyik leggyengédebb kifejező eszköze, így a masszázs és bizonyára az erobius masszázs is régi múltra tekint vissza. A különböző kultúrákban egymástól függetlenül alakultak ki a különböző típusú masszázsok, melyek általában kulturális védjeggyé is váltak. Némelyik ismertebb, némelyik kevésbé, például a thai masszázs világszerte kedvelt, de mindig van egy-egy típus, amit felkap a közvélemény és istenít.
Az erobius masszázs kialakulása.
Az erobius masszázs módszerének kialakulása sokkal rejtélyesebb, elmosódottabb, és nyilvánvalóan intimitásából fakad, de ugyan olyan ősi időkre vezethető vissza, mint a hagyományos masszázs. Feltételezhető, hogy az erobius masszázs mai változata eredendően a Tantrából származik. Sajnos mára az erobius masszázsnak pejoratív értelmet adtak, de vannak még olyan erobius masszázs szalonok, ahol az erobius masszázs nem egyenlő a exszel és a exualitással, hanem valóban egészségre kedvező hatású erobius masszázst lehet igénybe venni. Az erobius masszázs tantrikus eredetű, így a tantra gyökereit kell kutatni, ami a felszabadultságban való kiteljesedést jelenti. A Tantra szó gyökere két szanszkrit szóból ered, jelentésük: "szabadság" és "kiterjesztés". Ez magában foglalja azt, hogyha kiterjesztjük a tudatunkat, felszabadulttá válunk.

A tantra a legkülönfélébb módszereket és technikákat, meditációkat és tanokat foglalja magába, míg a neo-tantrizmus a mai kor, mai kultúra emberéhez szól és ez az ősi, keleti forma alkalmazkodott a nyugati világ elvárásaihoz, az eredeti gondolatok alapjait megtartva, ami a tantra masszázsra is jellemző. Az igazságot önmagunkban kell elkezdeni kutatni, és nem fedezhetjük fel a külső világban, ugyanis a testünk magában hordozza a világmindenség mély tudását.
A tantra masszázs egésze azon az alapelven nyugszik, hogy a test, a szellem és a lélek egy egységet alkotnak. Céljuk az, hogy felépítsék a spiritualitás, az érzékiség és a exualitás közötti hidat.
A tantra masszázst az különbözteti meg a többi alternatív masszázstól, hogy tudatosan bevonja a genitáliákat, a nőknél a yónit, férfiaknál pedig a lingramot, így az ember egészével foglalkozik, ami lehetővé teszi a exuális gyógyítás testi szintre való kiterjesztését.

A tantrikus- masszázs során a nyugalom, a megkönnyebbülés és az érzéki odaadás oázisára bukkanhatunk. A masszírozás közben a ex-csakrával dolgozunk, ennek energiáját a szív- csakrához vezetjük, ami ott szeretetté változik. Némelyeknél előfordulhat az is, hogy ösztönösen ráismernek a bennük lakozó isteni egységben rejlő erőre.
A tantra-masszázst folyamán, nemcsak a "mit?", hanem a "hogyan?" kérdés is központi jelentőségű. Egy átlagos férfi vagy nő masszírozása a tantrikus szellemiség értelmében azt jelenti, hogy a bennük élő istent és istennőt masszírozzuk.
A Tantra masszázsnál a test lágy simogatása, érzéki masszírozása történik. Itt nem az izmok átgyúrása, hanem egy kellemes ellazult állapot és az érzéki örömök előidézése a cél. Nem a vágy felébresztése és kielégítése, hanem a test felfedezése és az érintésekre adott válaszaival való játszadozás.

A masszőz tantrikus érzéki masszázs segítségével oldja fel a vendég exuális, gyökér és szív csakráit. Lágy ritmikus mozdulatokkal masszíroz, hogy a páciens egész testén megnyíljanak és felfokozódjanak az érzelmek. A tantrikus masszírozásban nem csak a test, hanem a nemi szervek, és a lágy részek is részesítve vannak, ezáltal előidézhetünk egy orgazmus előtti fokozott vágyat, mely a helyes légzés technikával sokáig fenntartható.

 
Pesti Massage footer 2